Home or abroad? Following tourism choices in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.15678/Keywords:
travel decision-making, domestic vs. international tourism, push–pull model, social capital, lifestyle and tourismAbstract
Background: Continuing a research series started in 2020, the study analyzed the social and economic factors shaping tourism preferences, the application of motivation, and capital theories, with attention to the impact of COVID-19 and rising safety concerns.
Research objectives: The aim was to identify and analyze the structural differences in travel behaviors and active tourism preferences between Hungarian tourists who primarily choose domestic destinations and those who prefer international travel.
Research design and methods: The study involved an analysis of data from 533 respondents collected in 2024 via an online questionnaire by means of statistical tests investigating travel motivations, accommodation, activities, and demographics.
Results: The findings reveal that domestic travelers typically opt for short, low-cost trips with partial board, prioritizing safety, simplicity, and familiarity. In contrast, international travelers favor longer stays, higher service standards, and full board, indicating higher discretionary income and a desire for status expression.
Conclusions: The study underscores that travel preferences are not merely economic choices but are deeply embedded in social structures, cultural capital, and identity formation processes.
Downloads
References
Ateljevic, I., & Sheldon, P. J. (2022). Guest editorial: Transformation and the regenerative future of tourism. Journal of Tourism Futures, 8(3), 266–268. https://doi.org/10.1108/JTF-09-2022-284
Benalla, O., & El Halaissi, M. (2025). A társadalmi vállalkozói dinamika feltárása a fenntartható turizmusban: Esettanulmány Marokkó Al Haouz tartományáról. Social Entrepreneurship Review, 1, 129–140. https://doi.org/10.15678/SER.2025.1.09
Bourdieu, P. (1984). Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In R. Angelusz (Szerk.), A társadalmi rétegződés komponensei (pp. 156–177). Új Mandátum Könyvkiadó.
Chomać-Pierzecka, E., & Stasiak, J. (2024). Domestic Tourism Preferences of Polish Tourist Services’ Market in Light of Contemporary Socio-economic Challenges. In A. Kavoura, V. A. Briciu & A. Briciu (Eds.), Strategic Innovative Marketing and Tourism – ICSIMAT 2023 (pp. 479–487). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-51038-0_52
Crompton, J. L. (1979). Motivations for pleasure vacation. Annals of Tourism Research, 6(4), 408–444. https://doi.org/10.1016/0160-7383(79)90004-5
Csapó, J., & Törőcsik, M. (2020). The evaluation of the role and importance of safety and risks in the travel attitudes of Hungarian tourists. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 5(1), 71–81. https://doi.org/10.15170/TVT.2020.05.01.06
Csóka, L., Paic, R., Prisztóka, G., Vargáné Szalai, K., Varga, T., & Marton, G. (2021). A hazai utazási szokások változásai a koronavírus-járvány hatására. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6(4), 16–27. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.04.02
Gonda, T., & Rátz, T. (2023). Attitudes and actions in responsible tourism – an analysis of generational differences. GeoJournal of Tourism and Geosites, 46(1), 234–242. https://doi.org/10.30892/gtg.46126-1020
Gössling, S., Scott, D., & Hall, C. M. (2020). Pandemics, tourism and global change: A rapid assessment of COVID-19. Journal of Sustainable Tourism, 29(1), 1–20. https://doi.org/10.1080/09669582.2020.1758708
Hinek, M. (2017). A push és a pull motivációk szerepe a magyarok szabadidős utazásai során. Turizmus Bulletin, 17(1–2), 5–14. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.1
Humagain, P., & Singleton, P. A. (2021). Exploring tourists’ motivations, constraints, and negotiations regarding outdoor recreation trips during COVID-19. Tourism and Hospitality Research, 21(2), 147–162. https://doi.org/10.1177/14673584211002677
Michalkó, G. (2010). A turizmuselmélet alapjai. Akadémiai Kiadó.
Ioannides, D., & Gyimóthy, S. (2020). The COVID-19 crisis as an opportunity for escaping the unsustainable global tourism path. Tourism Geographies, 22(3), 624–632. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1763445
Savella, O., Kóródi, M., & Bakos, R. (2022). Az utazási döntést befolyásoló egyes tényezők szegmentációs szerepe. Gradus, 9(2), 1–8. https://doi.org/10.47833/2022.2.ECO.005
Lőrincz, K., & Sulyok, J. (Eds.). (2017). Turizmusmarketing. Akadémiai Kiadó.
Szabó, Z. (2020). Fürdőturisták elégedettségének vizsgálata SERVQUAL modell alapján. Gradus, 7(3), 123–130. https://doi.org/10.47833/2020.3.ECO.001
Törőcsik, M. (2019). A hazai életstílus-kutatások történeti áttekintése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(12), 103–110. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.09
UNWTO. (2023). UNWTO World Tourism Barometer and Statistical Annex. World Tourism Barometer, 21(1–4). https://doi.org/10.18111/wtobarometereng
Veres, Z. (2009). Szolgáltatásmarketing. Akadémiai Kiadó.
Werenowska, A., & Rzepka, M. (2020). The role of social media in Generation Y travel decision-making process (case study in Poland). Information, 11(8), 396. https://doi.org/10.3390/info11080396
Wilhelm, K. (2023). Gondolatok a döntési keret és a fogyasztói magatartás összefüggéseiről a turizmusban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 8(2), 82–92. https://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.02.06
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Social Entrepreneurship Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
