Land tenure and population exchange: Intermarginal disintegration in the Ormánság. Social Entrepreneurship Review
DOI:
https://doi.org/10.15678/SER.2025.2.10Keywords:
intermarginal disintegration, rural marginality, Roma communities, one-child strategy, composite SEK-indexAbstract
Background: The study explores the demographic and social challenges in peripheral rural regions shaped by a self-restrictive “one-child strategy” among the Reformed majority and the long-standing exclusion of Roma communities, leading to cumulative marginalization.
Research objectives: The main objective of this study is to introduce the concept of intermarginal disintegration to elucidate how overlapping forms of social, ethnic, and demographic marginality exacerbate crises in peripheral regions.
Research design and methods: The research is grounded in a qualitative approach combining content analysis of secondary sources, historical documents, and selected demographic indicators. The Socio-Ethnic Exclusion Index (SEK-index) was developed as a composite measure to integrate five dimensions of socio-ethnic exclusion.
Results: The findings indicate that classical core-periphery models are insufficient to capture the complex and interrelated marginalization processes affecting the region.
Conclusions: The proposed framework provides novel insights into the process of rural social restructuring. It offers analytical support for the development of more effective social and regional policies that are aimed at promoting long-term recovery in peripheral regions.
Downloads
References
Atkinson, A. B., Cantillon, B., Marlier, E., & Nolan, B. (2002). Social indicators: The EU and social inclusion. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/0199253498.001.0001
Dupcsik, C. (2009). A magyarországi cigányság története: Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008. Osiris Kiadó.
Erdei, F. (1980). A magyar társadalom a két világháború között. Magvető Kiadó.
ESPON. (2017). Inner peripheries: National territories facing challenges of access to basic services of general interest. European Spatial Planning Observatory Network. https://www.espon.eu/inner-peripheries
Havas, G. (2005). A szegregáció természetrajza. Esély, 16(6), 3–23.
Horváth, G. (2018). Spaces and places in Central and Eastern Europe: Historical trends and perspectives (Regions and Cities, Vol. 77). Routledge.
Kállai, E. (2019). A romák társadalmi helyzete és integrációja: Történeti és szociológiai áttekintés. MTA TK Szociológiai Intézet.
Kertesi, G., & Kézdi, G. (2016). A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége (BWP–2016/3). MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet. https://hdl.handle.net/10419/173668
Koloh, G. (2013). Az ormánsági „egyke” és toposza. Demográfia, 56(2–3), 195–213.
Koloh, G. (2021). Szántani lehet, de vetni nem muszáj: Az ormánsági egykézés története (1790–1941). Korall, 22(85), 95–111.
Kovai, C., Puskás, F. M., & Szőke, A. (2025). Trapped ambitions: The contradiction of social immobility amongst Roma youth in Hungary. Journal of Intercultural Studies, 1–19. https://doi.org/10.1080/07256868.2024.2440472
Központi Statisztikai Hivatal. (2021). Munkaerőpiaci jellemzők a Sellyei járásban (2019–2020). Budapest: KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2022). A települések legfontosabb adatai (2001, 2011, 2022). KSH. https://nepszamlalas2022.ksh.hu
Ladányi, J., & Szelényi, I. (2006). Patterns of exclusion: Constructing Gypsy ethnicity and the making of an underclass in transitional societies of Europe. East European Monographs.
Levitas, R., Pantazis, C., Fahmy, E., Gordon, D., Lloyd, E., & Patsios, D. (2007). The multi-dimensional analysis of social exclusion. UK Cabinet Office, Social Exclusion Task Force. https://dera.ioe.ac.uk/6853
Łuczak, A., & Kalinowski, S. (2025). Subjective poverty assessment using fuzzy hybrid MCDM methods. Social Indicators Research, 170(2), 765–789. https://doi.org/10.1007/s11205-024-03278-6
Pálné Kovács, I. (2013). Roots and consequences of local governance reforms in Hungary. Revue d’études comparatives Est-Ouest, 43(3), 174–197. https://doi.org/10.4074/S0338059912003063
Pénzes, J., Pásztor, I. Z., Tátrai, P., & Kóti, T. (2019). Roma population in Hungary – spatial distribution and its temporal changes. Deturope, 11(3), 138–159.
Pohl, M., Tibold, A., Pankász, B., & Nemeskéri, Z. (2022). Fizikai és szellemi kompetenciák mérése az Ormánságban élő 45 év feletti munkavállalók körében. Tudásmenedzsment, 23(1), 140–154. https://doi.org/10.15170/TM.2022.23.1.9
Powell, R. (2013). Loïc Wacquant’s “ghetto” and ethnic minority segregation in the UK: The neglected case of Gypsy Travellers. International Journal of Urban and Regional Research, 37(1), 115–134. https://doi.org/10.1111/j.1468-2427.2012.01188.x
Pulszter, Z. (2020). A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 22(1), 31–54.
Putnam, R. D. (2000). Bowling alone: The collapse and revival of American community. Simon & Schuster.
Room, G. (1995). Beyond the threshold: The measurement and analysis of social exclusion. Policy Press.
Shubin, S., & McCollum, D. (2021). Migrant subjectivities and temporal flexibility of East-Central European labour migration to the United Kingdom. Population, Space and Place, 27(8), e2508. https://doi.org/10.1002/psp.2508
Shucksmith, M. (2012). Class, power and inequality in rural areas: Beyond social exclusion? Sociologia Ruralis, 52(4), 377–397. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2012.00570.x
Shucksmith, M., Glass, J., Chapman, P., & Atterton, J. (2023). Rural poverty today: Experiences of social exclusion in rural Britain. Bristol: Policy Press. https://doi.org/10.1332/policypress/9781447367123.001.0001
Silver, H. (1994). Social exclusion and social solidarity: Three paradigms. International Labour Review, 133(5–6), 531–578.
Szabó, Z. (1938). Cifra nyomorúság. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Szarfenberg, R., Chłoń-Domińczak, A., Sowa-Kofta, A., & Topińska, I. (2020). Access to social services: Poland. European Social Policy Network (ESPN), European Commission. https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=22799&langId=en
Tagai, G., & Lennert, J. (2023). A magyarországi demográfiai válság nyomában – a népességfogyás aktuális kérdései szélesebb kitekintésben. In Területi folyamatok Magyarországon 2021–2023 (Területi riport, No. 2, pp. 12–40). Budapest: HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete. https://real.mtak.hu/182888
Tarkowska, E. (Ed.). (2013). Dyskursy ubóstwa i wykluczenia społecznego. Instytut Filozofii i Socjologii PAN.
Tésits, R., Zsigmond, T., Alpek, L., & Hoványi, G. (2021). The role of endogenous capital factors in the territorial development of the Sellye District in Hungary. Regional Statistics, 11(1), 58–77. https://doi.org/10.15196/RS110103
Török, E. (2018). Youth in sports clubs: On the role of sports clubs in social integration in Hungary. Society Register, 2(1), 131–153. https://doi.org/10.14746/sr.2018.2.1.08
Virág, T. (2006). A gettó sodort térség. Szociológiai Szemle, 16(1), 60–76.
van Kempen, R., & Bolt, G. (2009). Social cohesion, social mix, and urban policies in the Netherlands. Journal of Housing and the Built Environment, 24(4), 457–475. https://doi.org/10.1007/s10901-009-9161-1
Wacquant, L. (2008). Urban outcasts: A comparative sociology of advanced marginality. Polity Press.
Wallerstein, I. (1974). The Modern World-System I: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century. Academic Press.
Warzywoda-Kruszyńska, W., & Kruszyński, K. (2023). Łódź w procesie dezindustrializacji. Społeczne konsekwencje transformacji systemowej w latach 1990–2004. Acta Universitatis Lodziensis. Folia Sociologica, 87, 95–114. https://doi.org/10.18778/0208-600X.87.05
Woods, M. (2019). Rural geography (2nd ed.). Sage Publications.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Attila Palancsa
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
